Coursing.hu

Kivonat a MEOE ORSZÁGOS Agárverseny- és Coursing szabályzatából

MEOE ORSZÁGOS AGÁRVERSENY- ÉS COURSING
SZABÁLYZAT

Érvényes: 2009. 02. 18.

1. Általános rendelkezések

1.1. A szabályzat célja

A MEOE keretein belül megrendezett pálya- és coursing- versenyek alapfogalmainak szabványosítása. Valamennyi versenyt rendező klub számára tartalmazza mindazokat a kötelező feltételeket, melyek a startjogosultságra, versenyek meghirdetésére és lebonyolítására vonatkoznak.

1.2. Állat- és környezetvédelem

Az agarak biztonsága és egészsége kell, hogy iránymutató legyen a rendezők és a résztvevők számára a pálya- és coursing- versenyek lebonyolítása alatt.
Minden esetben az agarak érdekeit kell figyelembe venni. Következésképpen, az agártulajdonos bármikor visszavonhatja agarát a pálya- és coursing- versenyből.
Ha az állatorvos (állatorvos hiányában a zsűri) úgy látja, hogy az agár egészsége veszélyeztetve van, a rendezőnek ki kell zárni az agarat a további versenyzésből/futamokból.
Gyakorlatilag a szájkosár minden fajtára nézve kötelező, kivétel ez alól a kis olasz agár, melynek szájkosár használatáról a rendező klub dönt.
Az agarak tulajdonosai kötelesek óvni a versenypálya és környéke tisztaságát, higiéniáját.

1.3. Engedélyezés, időpont biztosítás

1.3.1. Megnevezés

Az „Országos agárverseny” és az „Országos coursing- verseny” megnevezés csak olyan rendezvényen használható, melynek helyét és időpontját a rendező klub kérte, és amely rendezvényt a MEOE Agárverseny Bizottsága (továbbiakban AVB) engedélyezte, és a MEOE Elnöksége jóváhagyott.

1.3.2. Versenykérelem elutasítása

A MEOE/AVB a versenykérelmeket akkor utasítja el, ha:

1. Az időpontot egy másik klub versenyére már biztosította
2. Az időpont egybevág más jelentős kutyás rendezvénnyel
3. A rendező klub részéről nem biztosított a feltétele a kifogástalan megrendezésnek.

1.4. Nevezés, start jogosultság

1.4.1. Nevezés

Az alapelv az, hogy minden agárfajta (X. fajtacsoport) nevezhető.
Az V. fajtacsoportból (kizárólag fáraókutya, cirneco, ibizai kopó és kanáriai kopó) kérhetik a nevezésük elfogadását a bajnokságokon, azonban részükre a CACL minősítés nem adható ki.

1.4.2. A nevezés előfeltételei

Érvényes nevezéshez a következő feltételeket kell az agaraknak teljesíteni:

1. Az agárnak FCI által elismert törzskönyvvel kell rendelkeznie, illetve az FCI által elismert nyilvántartásban kell szerepelnie.
2. Az agárnak érvényes versenyengedéllyel (liszensz) kell rendelkeznie, melyet az FCI által elismert bármely Nemzet Szervezete állított ki.
3. Alsó korhatár:
whippeteknél és kis olasz agaraknál: 12 hónap.
minden egyéb fajtánál: 14 hónap.
ez alól kivétel a Kölyök Derby. Kölyök Derby- n csak a két évnél nem idősebb és tréningkártyával vagy liszenszkönyvvel rendelkező agár indulhat. A kor meghatározásánál a naptári hónapot kell figyelembe venni.
4. Felső korhatár:
a verseny/coursing szezon befejezéséig, mikor az agár a 8. életévét betölti.
5. A verseny engedélyben és a törzskönyvben feltüntetett tulajdonos nevén történő nevezés.
6. Az agár külső megjelenése nem lehet mesterségesen kialakított (pl. a természetes szőrzet megváltoztatása).
7. A whippetek marmagassága legfeljebb:
51 cm kanok esetében.
48 cm szukák esetében.
8. A kis olaszagarak marmagassága legfeljebb: 38 cm.
9. Oltási könyvvel, benne a szükséges oltások igazolásával.

1.5. Magasság mérése whippetek és kis olasz agarak esetében

Ha 24 hónapos kort megelőzően a mért magasság:

1. 49 cm whippet kanoknál
2. 47 cm whippet szukáknál
3. 37 cm kis olasz agaraknál

A mérést meg kell ismételni annak a szezonnak a kezdetén, mely a 2 éves kor elérését követi. Ennek a mérésnek az eredménye kerüljön rögzítésre a liszenszkönyvbe.
Ha a tulajdonos elmulasztja a második mérést, akkor a liszensz érvénytelenné válik és az AVB felelőssége annak bevonása.
A marmagasság mérése csak az AVB által megbízott és képesített bíró által végezhető el, illetőleg hitelesíthető, az alábbiak szerint:
1. Az agár életkora megfelel az 1.4.2. és az 1.5. paragrafusokban meghatározottaknak
2. A mérésnél az agárnak nyugodtan kell állnia. Egyenletes és csúszásmentes felületen kell állnia, korrekt szögelésekkel és természetes fejtartással ( a torok kb. a mar magasságának szintjén van)
3. A mérések közt az agarat legalább két alkalommal körbe kell mozgatni a helyszínen. Ezt a tulajdonosnak, vagy az általa kijelölt handlernek kell elvégeznie. A bíró az agár álló helyzetén csak a tulajdonos/handler beleegyezésével módosíthat.
4. A mérés csak akkor kezdődhet meg, ha az agár megfelelően áll. A mérést a marnál, illetve, ha a hátcsigolya a lapockacsont vonala felett húzódik, ott kell elvégezni. Ha az agarat nem lehet megfelelően beállítani, a mérést meg kell szakítani, és annak eredménye érvénytelen.
5. A mérőeszköznek pontosnak kell lennie, akár elektromos szenzorral is fel lehet szerelni. Az eszköznek két lábbal kell rendelkeznie, hogy pontos és könnyen leolvasható eredményt biztosítson.
6. Az AVB a mérésért felelős bírókat, a mérést szervező klub pedig az eredmény rögzítéséért felelős titkárt nevezi ki. A bírók és a titkár nem lehetnek az agár tulajdonosai vagy tenyésztői.
7. A mérésért felelős bizottság két bíróból és egy titkárból áll. A titkár felügyeli a mérést és rögzíti az eredményt.
8. Az agarat tízszer kell megmérni. A leggyakrabban előforduló mérési eredményt kell bejegyezni az agár okmányaiba. Ha az agár jóval a megengedett legnagyobb mérethatár alatt van,és a bizottság egyhangú döntésre jut, a mérési eljárást négy mérés után be lehet fejezni és az eredményt rögzíteni. Ha tíz mérést követően öt eredmény a megengedett mérethatár felett, öt pedig alatta van, egy tizenegyedik mérést is el kell végezni, és ennek az eredménye adja meg a végső méretet.
9. A méretet csak olyan személy vezetheti be az agár liszenszkönyvébe, akit a MEOE/AVB erre felhatalmazatott.

1.6. A liszenszkönyv

1.6.1. A liszenszkönyv tartalma

1. A liszenszkönyvet az AVB állítja ki.
2. A liszenszkönyvnek a következő információkat kell tartalmaznia: az agár- fajtája, neme, neve, törzskönyvi száma, tetoválás vagy chip száma, születési ideje, a tulajdonos neve és pontos címe.
3. Whippeteknél és kis olasz agaraknál a marmagasság, az előírtaknak megfelelően tanúsítva.
4. A liszenszkönyvben fel kell tüntetni, ha az agár egyértelműen külső íven fut (widerunner). Ezt az agár tulajdonosa vagy a zsűri bármikor kezdeményezheti.

1.6.2. A liszenszszerzés követelményei

Érvényes liszenszkönyv csak a következő feltételek teljesítése után adható ki:

1. Liszenszszerzési lehetőség versenyeken vagy előre meghirdetett időpontokban lehetséges.
2. A 12 hónapos kort betöltött agár teljes versenyfelszerelésben (starttakaró, szájkosár) zárt startboxból indítva először egyedül, majd 2 különböző napon legfeljebb 3 liszenszszerző társával együtt, de minden esetben legalább 2 – már liszensszel rendelkező – agár társaságában – figyelemmel arra, hogy létrejöjjön a liszensz elbírálásához szükséges helyzet, melyben bebizonyosodik, hogy az agár másik agarat nem támad és futás közben a műnyúlra összpontosít – hibátlanul teljesítse a távot. Ritka fajtáknál a klub elnöke vagy a liszenszbírók ettől a szabálytól egyedi esetben belátásuk szerint eltérhetnek.
3. Sikertelen futamot aznap nem lehet megismételni.
4. A liszenszet futó agár tulajdonosa köteles a futam teljesítéséhez szükséges „társagárról” gondoskodni.
5. Liszenszet a fajtára meghatározott klasszikus távon kell futni:
a. Whippetek és kis olasz agarak esetében 340 – 365 méter
b. Egyéb fajták esetében 470 – 495 méter
6. A liszenszfutam előtt a bíróknak a liszenszet futó agarat azonosítaniuk kell.
7. A liszenszigazolás csak a kanyarbíró és a versenybíró egybehangzó „alkalmas” véleménye alapján állítható ki.
8. Ritka fajták esetében a különböző agárfajták együttes liszenszfutása is engedélyezhető feltéve, hogy a vélhető teljesítménykülönbség ellenére létrejön a liszensz elbírálásához szükséges helyzet.
9. Idegen pályán futott és szabályosan igazolt liszenszfutam beszámítható.
10. Kölyök Derby- n a liszenszszerzési kort el nem ért agarak tréningfüzettel indulhatnak, amelyben más agarakkal teljesített tiszta futás igazolt. A Kölyök Derby- n szabályosan versenyzett agarak díj ellenében a liszenszet automatikusan megkapják.
11. Az AVB versenyprogramjában meghirdetett Szólóversenyen teljesített sikeres futam betudható a liszensz szerzés szólófutamának is.
12. Külföldről megvásárolt agár részére – honosítása után – a magyar liszensz kiváltása kötelező
13. A liszensz díját a MEOE/AVB határozza meg és hirdeti ki a versenyszezon megkezdése előtt.

1.7. A versenyek meghirdetése

Csak a MEOE/AVB által engedélyezett és pontos időponttal rendelkező versenyt lehet meghirdetni.

1.7.1. A kiírásnak tartalmaznia kell
(* csak pályaversenyre érvényes)

1. A rendező klub nevét, a verseny helyét és idejét, a kezdés időpontját, az agarak bejelentésének időpontját
2. A verseny/coursing vezető nevét
3. A nevezési díj összegét
4. A verseny típusát (verseny/coursing)
5. A nevezési határidőt
6. A felelősség kizárását, hivatkozva az 1.11. paragrafusra
7. Kis olasz agarak esetében a szájkosárra vonatkozó előírást
8. Doppingszabályokat
9. A verseny távját
10. *A versenypálya adatait (hosszúság, alak, kanyarrádiusz, talaj jellege, nyúlhúzás technikája)
11. *Az időmérés módját
12. *A lebonyolítás megközelítő leírását, figyelemmel a 2.1. paragrafusban előírtakra.

1.7.2. Nevezési lap

A nevezési felhívásnak tartalmaznia kell nevezési lapot. Ennek egyeznie kell a 7.1. mellékletben foglaltakkal.

1.7.3. Helyszíni nevezés

Helyszíni nevezésre csak dupla nevezési díj ellenében van mód.

1.8. Agarak és közreműködők távolmaradása

1.8.1. Agarak távolmaradása

1. A versenyre nevezett, de a versenyben nem induló agarak távolmaradását a verseny megkezdése előtt jelenteni kell a versenyvezetőnél. Ezen agarak után a nevezési díjat meg kell fizetni. Kivétel: a bemutatott hivatalos állatorvosi igazolás. Míg az elmaradt díjtartozás nincs kiegyenlítve, a tulajdonos agarai nem vehetnek részt további versenyeken. Magyar agarak esetében a tulajdonos a teljes (kedvezmény nélküli) nevezési díjat köteles megfizetni.
2. A beosztott futamról lemaradó, vagy nem a beosztott futamában indított agár további versenyzéséről a zsűri dönt.

1.8.2. Közreműködők távolmaradása

A versenyen szolgálatot teljesítő közreműködők kötelesek a verseny megkezdése előtt tájékoztatni a versenyvezetést akadályoztatásukról. A közreműködő feladatának idő előtti abbahagyását, szolgálati helyének verseny alatti elhagyását csak a versenyvezetés tájékoztatását követően engedélyezheti a versenyvezető.

1.9. Kizárás (diszkvalifikáció)

1.9.1. Indok a kizárásra

A közreműködők elutasíthatják, vagy kizárhatják azt az agarat, mely:

1. Futam közben ok nélkül megáll.
2. A futam menetét szabálytalan viselkedéssel zavarja vagy akadályozza.
3. A futam megkezdésére, vagy a célvonalon való áthaladásra hívással, mutogatással, vagy egyéb módon ösztökélni kell.
4. Nyitott hátsó boxajtóval induló agarat az aznapi versenyből ki kell zárni. (Nem disq.!)

1.9.2. Verekedés

A közreműködőknek ki kell zárniuk azt az agarat, amelyik megtámad, vagy megpróbál támadni más agarat, vagy el akarja hagyni a pályát.
Verekszik az agár akkor, mikor nem a nyúlra összpontosít, hanem más agarat támad, vagy akar megtámadni, abból az egyértelmű célból, hogy azt megakadályozza a nyúl szabályos űzésében. A támadással szembeni védekező reakció megengedett a támadás helyétől számított 20 méteren belül.
Nem minősül verekedésnek, ha az agár a támadás szándéka nélkül a nyúl utáni érdeklődéstől motiválva kerül fizikai érintkezésbe másik agárral azért, hogy szabad utat biztosítson magának a futam alatt, hogy a nyulat zavartalanul figyelemmel követhesse.

1.9.3. Megállás

1. Ha a zsűri úgy dönt, hogy az agár a futam során okkal állt meg, nem folytathatja a versenyt, de nem diszkvalifikálandó.
Bejegyzés a liszenszkönyvbe: „okkal megállt”.
2. Azokat az agarak, melyek futam során ok nélkül megállnak, a versenyből ki kell zárni.

1.9.4. A kizárás feljegyzése

A kizárást egyértelműen be kell jegyezni a liszenszkönyvbe. A második és további kizárások esetén a liszenszet a verseny vezetője visszatartja és azt 3 napon belül jegyzőkönyvmásolattal az agártulajdonos klubja felé köteles továbbítani.
A diszkvalifikáció jelölése: disq

1.9.5. Eltiltás

1. Első alkalommal az adott naptári évben: felfüggesztés az adott napra
2. Második alkalommal az adott naptári évben: felfüggesztés 4 hétre
3. Harmadik alkalommal az adott naptári évben: felfüggesztés 8 hétre

Amennyiben az agár 2 egymást követő szezonon belül 4 alkalommal kerül kizárásra, az a liszensz elvesztésével jár. A liszenszet akkor kaphatja meg ismét, ha szabályosan teljesíti a liszenszszerzés feltételeit, az 1.6.2. pontban leírtak alapján. Ha ezt követően az agár 2 egymást követő szezonon belül ismételten elveszíti a liszenszet 4 kizárás után, azt többé nem újíthatja meg, illetve nem szerezheti vissza.

1.9.6. Sportszerűtlen viselkedés a nevezők részéről

A verseny/coursing vezető a bírókkal vagy a zsűrivel egyetértésben kizárhatja, illetve kiutasíthatja a rendezvény területéről mindazokat, akik nem tartják be a közreműködők utasításait, inzultálják őket, illetve sportszerűtlenül illetlenül viselkednek. A versenyvezetőnek 3 napon belül jelentenie kell ezen eseményeket az AVB felé.

1.10. Dopping

1.10.1. A doppingolásról általánosan

Minden fajta doppingszer használata tilos!
A MEOE szabályai szerint megrendezésre- és lebonyolításra kerülő verseny/coursingeken bármikor végezhető doppingvizsgálat. A nevezéssel a tulajdonos beleegyezik abba, hogy agarát tiltott teljesítményfokozó szerek kimutatására szolgáló vizsgálatnak vethetik alá.

1.10.2. Doppingvizsgálat a rendezvényeken

Amennyiben doppingolás gyanúja merül fel, a zsűri az állatorvossal egyetértésben, doppingvizsgálatot rendelhetnek el. A tulajdonos köteles agarát e vizsgálat céljára hozzáférhetővé tenni. Amennyiben a vizsgálat eredménye tiltott teljesítményfokozó szer alkalmazását igazolja, a felmerülő költségek az agár tulajdonosát terhelik.

1.10.3. Doppingolás szankcionálása

Az AVB köteles szankciót alkalmazni a tiltott teljesítményfokozó szert alkalmazó tulajdonos, illetve az érintett agár vonatkozásában.

A szankcionálás alapelvei:

1. Aki nem veti alá agarát a doppingvizsgálatnak, attól a versenyen elért eredmény visszavonásra kerül és mind az agarat, mind a tulajdonosát legalább 18 hónapra el kell tiltani a versenyzéstől.
2. Ha egy agárról bebizonyosodik a doppingolás, attól a versenyen elért eredmény visszavonásra kerül és mind az agarat, mind a tulajdonosát legalább 24 hónapra el kell tiltani a versenyzéstől.

1.11. A felelősség kizárása

Sem a rendező, sem a közreműködők nem felelnek az agarat, a tulajdonosát, illetőleg a közreműködőket ért sérülésekért, károkért. Éppúgy nem vállalnak felelősséget elszabadult agarakért. A tulajdonos nem felel az agara által a verseny/coursingfutam alatt más agaraknak okozott sérülésekért. Egyéb esetekben a tulajdonost az agárért, és az általa okozott károkért teljes kárfelelősség terheli.

1.12. Vitás kérdések

A versenyen felmerült minden vitás kérdésben a zsűri dönt. A zsűri döntése végleges, további jogorvoslat a vitás ügyben nem lehetséges.

1.13. Tájékoztatás

A verseny szervezője a verseny lebonyolítását követő két héten belül köteles az összes eredményt tartalmazó programfüzetet 1 példányban megküldeni az AVB- nek.

…………….

3. Coursing szabályzat

3.1. Indulók száma, nemek szerinti futamok, futambeosztás és a program

3.1.1. Indulók száma és a futam összeállítása

1. Legkevesebb induló fajtánként: 4 agár
Ennél kisebb létszám esetén bemutató futam biztosítandó
2. Legkevesebb induló futamonként: 2 agár
3. Legtöbb induló futamonként: 3 agár

3.1.2. Nemek szerinti elkülönítés

Ha fajtánként és nemenként legalább 4 agár van nevezve, a kanok és a szukák külön versenyeznek. Ellenkező esetben a kanok és szukák vegyesen futnak.

3.1.3. A versenyprogram

A versenyprogramot a versenyvezető állítja össze. Az agarakat a különböző futamokra úgy kell kijelölni, hogy az ne részesítsen előnyben egy agarat sem. Azonos tulajdonban lévő agarak azonos futamokban való együttes indítását lehetőség szerint kerülni kell.

3.2. Közreműködői lista – a közreműködők feladata

1. Bírók
2. Versenyvezető
3. Pályamegfigyelők
4. Starter
5. Nyúlhúzást kiszolgáló személyzet
6. Helyszíni állatorvos

3.2.1. Bírók

A bírók az esemény legfőbb szervei, felügyelik a versenyszabályzat betartását a rendezvény teljes időtartama alatt. Az eléjük vitt vitás esetekben döntésük végleges, további jogorvoslatra nincs lehetőség. Technikai kérdésekben a coursing vezetővel kell egyeztetniük.
A verseny kezdete előtt a bírók feladata a versenyfeltételek biztosításának ellenőrzése (lásd a 3.2, 3.3, 3.4, 3.5. paragrafust) az agarak egészségvédelme érdekében.
Versenyeken két bíróra van szükség, akik coursing bírói liszensszel rendelkeznek. Segítőket, pályamegfigyelőket vehetnek igénybe.

3.2.2. Versenyvezető

Tapasztalattal rendelkező szakember, aki a technikai feltételek és a szervezési kérdések felelőse. Ő irányít és felügyel minden technikai és szervezési feladatot. Az ezekkel kapcsolatos kérdések megoldása az ő döntésének van alárendelve a rendezvény teljes időtartama alatt.

3.2.3. Pályamegfigyelők

A bírálat elősegítése érdekében a coursingpálya különböző pontjain pályamegfigyelők helyezhetők el. Coursing bírói, vagy coursing pályamegfigyelői engedéllyel kell rendelkezniük. A pálya különböző részein helyezkednek el és az a feladatuk, hogy felügyeljék a versenyt és jelezzék a futam során esetlegesen előforduló szabálytalanságokat.

3.2.4. Starter

A starter a startnál ellenőrzi:

1. A tulajdonosok/handlerek megfelelően fogják az agarat, és időben engedik el
2. Az agarak megfelelő starthelyzetben vannak
3. A szájkosár típusa megfelel az FCI előírásainak (lásd 7.3. melléklet) és megfelelően van rögzítve
4. A takaró megfelelően van rögzítve

3.2.5. A nyúlhúzást kiszolgáló technikai személyzet

Az utasításokat a versenyvezetőtől és a bíróktól kapja.
A húzógépet úgy kell elhelyezni, hogy a nyúlhúzó tisztán belássa az egész pályát.
A húzónak a műnyulat az agarak előtt megfelelő távolságban kell húznia, ami szakértelmet kíván és kizárja tapasztalatlan személyek nyúlhúzóként való részvételét.

3.2.6. Helyszíni állatorvos

Amennyiben nincs helyszíni állatorvos, sérülés esetén, illetve állatvédelmi szempontok alapján a zsűri dönt az adott agár további futtatását illetően. Az állatorvos – hiányában a zsűri – ellenőrzi az agarak oltásának érvényességét. Érvénytelen oltási könyvvel vagy annak hiányában az agár nem versenyezhet.
Ha a versenytáv meghaladja a 600 métert, a 2 évnél fiatalabb és a 6 évnél idősebb agarakat minden futam után állatorvosi vizsgálatnak kell alávetni.

3.2.7. Közreműködők felfüggesztése

Az a közreműködő, akinek az agara részt vesz a versenyben, az érintett fajta futama alatt nem láthatja el a feladatát, erre az időre fel kell függeszteni. A felfüggesztés idejére helyettesítésükről gondoskodni kell.

3.3. Irányelvek a versenytáv meghatározására a terepviszonyok figyelembevételével

3.3.1. A terep

A coursing pálya tökéletes terepe egy nagy mező. Lehetőség szerint enyhe lejtővel, illetve kisebb emelkedőkkel. Néhány bokor és fa a pályán kifejezetten ajánlott, ha nem jelentenek veszélyt az agarakra.

3.3.2. A felület

A talaj nem lehet túl csúszós, köves vagy gödrös. Néhány természetes akadály nagyon ajánlott, de nem kötelező. Az akadályoknak az agarak szempontjából jól láthatóknak kell lenniük, legalább 30 méter távolságból, főleg lejtős terep esetén.

3.3.3. A pálya hossza

A pálya hossza:
Whippet és kis olasz agár esetén 400 – 700 méter
Minden más fajtánál 500 – 1000 méter

3.4. Tárcsák közötti távolság

Nagy jelentősége van a tárcsák közötti távolságnak, mely 40 – 90 méter lehet és alkalmazkodnia kell a terep adottságaihoz. Az első tárcsának legalább 60 méterre a starthelytől, az utolsónak legalább 60 – 100 méter közötti távolságra a befogási hely előtt kell lennie. A 60 foknál élesebb kanyarok nem megengedettek.

3.5. A pályavonal kijelölése

A nagyfokú fizikai erőkifejtés figyelembevételével a coursing pályának tökéletesen tisztán beláthatónak és minden veszélytől mentesnek kell lennie. A pálya vonalát a második futamra meg kell változtatni.
A húzózsinórt úgy kell elhelyezni, hogy minimálisra csökkenjen annak kockázata, hogy az agár a zsinórt keresztezve megsérüljön.

3.6. A start

3.6.1. Starttakarók

Az agarak párosával futnak, egyidejűleg kell őket elengedni. Az egyik piros, a másik kék vagy fehér takarót visel, a nemzeti szabályzat előírása szerint. A starttakarók leírását lásd a 7.2. mellékletben.

3.6.2. Páratlan számú nevezés

Páratlan nevezés esetén is meg kell kísérelni társkutya bevonását a szóló futamok elkerülése érdekében.

3.7. Tárgyi feltételek

A szervezőnek gondoskodnia kell a berendezés tökéletes működését. A coursing vezetőnek kötelessége biztosítani a rendezvény zavartalan lebonyolítását a felszerelés mennyiségi és minőségi szempontjainak figyelembe vételével.
A húzó gépnek a következő szempontoknak kell megfelelnie:

1. Képesnek kell lennie a gyors sebességnövekedésre
2. Gyorsan kell reagálnia a sebesség szabályozására
3. Elegendő tartalék teljesítménnyel kell rendelkeznie
4. A műnyúlnak könnyű nyúlbőrből, vagy hasonló anyagból kell készülnie, kb. 40 cm hosszúsággal. Esős vagy párás idő estén használható műanyag vagy textil műnyúl.
5. A tárcsák nem lehetnek világos színűek vagy fényesek.

3.8. Bírálat

A coursing bírók öt (5) alapszempont szerint bírálják az agár teljesítményét. Minden egyes szempontra legfeljebb 20 pont adható (FCI pontrendszer).
Azok az agarak, akik az első futamban nem érik el a maximálisan adható pontok 50%- át (bírónként), nem vehetnek részt a második futamban.

3.8.1. Gyorsaság

A gyorsaság a zsákmány elejtéséhez szükséges. Megmutatkozik a rajtnál, mikor az agár megpillantja a préda felbukkanását.
Az agár sebessége a versenytáv teljes hossza alatt ítélhető meg, de főleg a műnyúl elfogásánál. A gyorsaság megmutatkozik a lépéshosszban, a lépések számában és a sebesség fokozásában.
A bírónak azt az agarat kell jutalmaznia, amelyik alacsonyan, jól kinyújtóztatva fut, és küzd a műnyúlért. Mivel a sebesség meghatározására nem használnak időmérő berendezést, az értékelés egyik fontos szempontja az agárnak az a képessége, ahogy a pályán „adja magát”.
Az abszolút sebességet a bírálatkor nem veszik figyelembe, mivel az agár sebességét a versenytárs sebességével kell összehasonlítani.
A „go-bye” akkor adható, amikor a hátul futó agár minden tőle telhetőt megtesz és megelőzi ellenfelét. Az előzést minden esetben két egymást követő tárcsa között kell értékelni.

3.8.2. Űzési kedv

Lelkesedés az űzésben bármilyen terepviszonyok között (egyenetlenség vagy akadályok), és történjék bármilyen váratlan esemény, mint kipördülés, esés, vesztes helyzet a műnyúllal szemben.
Egy agár űzési kedve megmutatkozik:

1. A rajtnál:
ahogy összpontosít
ahogy rászegezi tekintetét a műnyúlra
2. A műnyúl üldözése alatt:
ahogy folyamatosan a műnyúl elfogására törekszik, így a nyúlhúzót a sebesség növelésére készteti annak elkerülése érdekében, hogy az agár még a futam vége előtt megfogja a műnyulat.
ahogy tétovázás nélkül átugrik egy akadályt
ahogy igyekszik visszafordulni a műnyúlra, ha az mögé kerül
3. A műnyúl elfogásánál:
Teljes sebességnél
ahogy becsúszik a műnyúl megszerzése érdekében
ahogy megkísérli megfogni a műnyulat, még akkor is, ha azt vetélytársa már előtte megszerezte

3.8.3. Intelligencia

Megmutatkozik abban, ahogy az agár a műnyúl űzése során úgy választja meg az útvonalát, hogy optimális helyzetbe kerüljön a műnyúl elfogásához, olyan fordulékonyságot mutatva, amely nélkül még a leggyorsabb agár sem képes elejteni a prédát. Az agár intelligenciáját mutatja, ha úgy helyezi magát a műnyúl és annak elképzelt útvonala közé, hogy megakadályozza a „nyúl szökését”.

3.8.4. Fordulékonyság

Az agár fordulékonysága megmutatkozik:

1. gyors irányváltásokban, melyre a műnyúl cikázása készteti
2. az akadályok leküzdésében
3. fogásnál, különös tekintettel arra, ahogy a műnyúlra becsúszik

3.8.5. Állóképesség

Az a képesség, mely lehetővé teszi, hogy az agár jó erőnlétben fejezze be a versenyt. Ez egyaránt értendő a fizikai és lelki képességekre.

3.9. Büntetések

Csak kvalifikált bíró alkalmazhat büntetést, melynek összhangban kell lennie jelen szabályzattal.

3.9.1. Korai elengedés büntetése

Amennyiben a handler túl korán engedi el az agarat a rajtnál, a bírók az agár e futamának összpontszámából 10%- ot levonhatnak. Ha ugyanez a futam megismétlésre kerül, a büntetés nem alkalmazható.
Egy ilyen fajta rossz rajt esetén a bíróknak tanácskozni kell a starterrel vagy a coursing vezetővel.

3.9.2. A futam késleltetése

A start időpontjának lekésése a verseny napjára vonatkozó eltiltást von maga után.

3.9.3. Kizárás- felmentés

A bírók kizárják (disq) az agarat az adott napra, ha:

1.gazdájánál marad a startjel megadása után, vagy lesétál a pályáról.
2.a versenytársát üldözi és nem a műnyulat

A bírók felmentik az agarat az adott napra, ha nincs a versenyzéshez szükséges megfelelő fizikai kondícióban és erről az illetékes állatorvos szakvéleményt állít ki.

4. Verseny- és coursing címversenyek szabályzata

Az AVB határozza meg, hogy mely versenyklub és coursing szervezet jogosult címversenyt rendezni

4.1. Versenyeken elérhető címek

A MEOE/AVB évente valamennyi agárfajta részére címversenyeket ír ki. Ezek a következők:

1. Nemzetközi Magyar Bajnokság
whippeteknek és kis olasz agaraknak 340 – 365 méter
többi fajtának 470 – 495 méter
A címet magyar és külföldi agár egyaránt elnyerheti
Díj: Fehér színű takaró, piros- fehér- zöld rojtokkal díszítve
Felirata: Nemzetközi Magyar Bajnok

2. Rövidtávú Magyar Bajnokság
whippeteknek és kis olasz agaraknak 270 – 295 méter
többi fajtának 340 – 365 méter
A címet magyar és külföldi agár egyaránt elnyerheti
Díj: Fehér színű takaró, piros- fehér- zöld rojtokkal díszítve
Felirata: Rövidtávú Magyar Bajnok

3. Hosszútávú Magyar Bajnokság
whippeteknek és kis olasz agaraknak 480 – 500 méter
többi fajtának 700-770 méter
A címet magyar és külföldi agár egyaránt elnyerheti
Díj: Fehér színű takaró, piros- fehér- zöld rojtokkal díszítve
Felirat: Hosszútávú Magyar Bajnok

4. Magyar Derby
whippeteknek és kis olasz agaraknak 340 – 365 méter
többi fajtának 470 – 495 méter
A címet magyar és külföldi agár egyaránt elnyerheti
Díj: Kék színű takaró, arany rojtokkal díszítve
Felirata: Magyar Derby Győztes

5. Kölyök Derby
whippeteknek és kis olasz agaraknak 340 – 365 méter
többi fajtának 470 – 495 méter
A címet magyar és külföldi agár egyaránt elnyerheti
Díj: Zöld színű takaró, arany rojtokkal díszítve
Felirata: Kölyök Derby Győztes

6. Klubbajnokságok (Rába Klubbajnok, Magyar Agár Klub Győztes)
whippeteknek és kis olasz agaraknak 340 – 365 méter
többi fajtának 470 – 495 méter
A címet csak a rendező klub tagjainak tulajdonában álló agarak nyerhetik el

7. Szuka díj
whippeteknek és kis olasz agaraknak 340 – 365 méter
többi fajtának 470 – 495 méter
A címet magyar és külföldi szuka agár egyaránt elnyerheti
Díj: Kék színű takaró, ezüst rojtokkal díszítve
Felirat: Szuka díj győztes

4.2. Éves pontversenyen elérhető cím

Az AVB az „Országos Bajnok” és az „Országos Coursing Bajnok” címet a pontszerző versenyeken elért eredmények alapján ítéli oda.
A címet csak a magyar ebtörzskönyvbe bejegyzett és magyar liszensszel rendelkező agár nyerheti el.
Díj: Nemzeti színű takaró, arany rojtokkal és hímzéssel díszítve
Felirata: Országos Bajnok 200X (pl. 2004)
Országos Coursing Bajnok 200X (pl. 2004)

4.3. Pontozás az „Országos Bajnok” címért meghirdetett versenyeken

A MEOE/AVB által meghatározott pontszerző versenyeken a pontozás a következőképpen történik:

1. „Országos Bajnok” cím csak abban a versenyszezonban adható ki, melyben legalább 6 pontszerző verseny kerül megrendezésre
2. Egy- egy fajta esetében a cím csak akkor adható ki, ha a pontszerző versenyek legalább felében verseny volt az adott fajta részére.
3. Egy fajtán belül csak akkor hirdethető nemenként külön- külön „Országos Bajnok” cím, ha az értékelésbe vont versenyek legalább felében a szukák és a kanok külön versenyeztek.
4. A bajnoki pontversenyben való értékeléshez az agárnak a legjobb 5 helyezése számít a pontok összesítésénél.
5. Holtverseny esetén az elbírálás a következő: az elbírálás alapja az a verseny, ahol az összes agár indult, akit a holtverseny érint és az az agár nyer, aki ezen a versenyen a vetélytársánál (vetélytársainál) előkelőbb helyen végzett. Amennyiben egymással nem versenyeztek, az az agár kerüljön előre, aki nagyobb létszámú versenyeken nyert vagy ért el jobb helyezéseket.
6. Az értékelésbe vont pontszerző versenyeket az agárnak legalább két versenypályán kell teljesítenie.
7. Az „Országos Bajnok” címet csak a magyar ebtörzskönyve bejegyzett és magyar liszensszel rendelkező agár nyerheti el.
8. Az agarak a teljesített pontversenyen elért eredményük alapján a következő pontokat kapják:

1. helyezés: 13 pont 8. helyezés: 6 pont
2. helyezés: 12 pont 9. helyezés: 5 pont
3. helyezés: 11 pont 10. helyezés: 4 pont
4. helyezés: 10 pont 11. helyezés: 3 pont
5. helyezés: 9 pont 12. helyezés: 2 pont
6. helyezés: 8 pont 13. helyezés: 1 pont
7. helyezés: 7 pont a verseny győztesének + 1 pont jár

4.4. Pontozás az „Országos Coursing Bajnok” címért meghirdetett versenyeken

A MEOE/AVB által meghatározott pontszerző versenyeken a pontozás a következőképpen történik:
1. „Országos Coursing Bajnok” cím csak abban a versenyszezonban adható ki, melyben legalább 3 pontszerző verseny kerül megrendezésre
2. Egy- egy fajta esetében a cím csak akkor adható ki, ha legalább 3 pontszerző verseny volt az adott fajta részére.
3. Egy fajtán belül csak akkor hirdethető nemenként külön- külön „Országos Coursing Bajnok” cím, ha az értékelésbe vont versenyek legalább felében a szukák és a kanok külön versenyeztek.
4. Az „Országos Coursing Bajnok” címet csak a magyar ebtörzskönyve bejegyzett és magyar liszensszel rendelkező agár nyerheti el.
5. Az agarak a teljesített pontversenyen elért eredményük alapján a következő pontokat kapják:
1. helyezés: 10 pont
2. helyezés: 6 pont
3. helyezés: 4 pont
4. helyezés: 3 pont
5. helyezés: 2 pont
6. helyezés: 1 pont

4.5. „Év Agara” cím megszerzésének szabályai
1. Az AVB az „Év Agara” címet pályaverseny és coursing vonatkozásában egyaránt kiadhatja.
2. Pályaversenyen minden klasszikus távon megrendezett FCI verseny döntőjében elért eredményt figyelembe kell venni.
3. Coursingen minden szabványos távon megrendezett FCI verseny az első hat helyezett agarat lehet értékelésbe vonni.
4. Az értékeléshez legalább öt versenyen részt kell vegyen az agár.
5. Pontozás a következő:
1.hely – versenyen induló agarak számával megegyező pontszám
2.hely – versenyen induló agarak számával megegyező pontszám -1 pont
3.hely – versenyen induló agarak számával megegyező pontszám -2 pont
4.hely – versenyen induló agarak számával megegyező pontszám -3 pont
5.hely – versenyen induló agarak számával megegyező pontszám -4 pont
6.hely – versenyen induló agarak számával megegyező pontszám -5 pont

6. A végeredmény kiszámítása a következő: a szezonban összegyűjtött összes pont összege.
7. Az év agara címért az agár abban az esetben konkurálhat, ha a tulajdonosa adott határidőre elküldi a liszenszkönyv má solatát.
8. Az „Év Agara” címet csak a magyar ebtörzskönyvbe bejegyzett és magyar liszensszel rendelkező agár nyerheti el.
Díj: Bordó takaró, arany rojtokkal és hímzéssel díszítve
Felirata: Év Agara 200x (pl. 2004)

4.6. Pályával szemben támasztott követelmény

A bajnokság kizárólag olyan pályán kerülhet megrendezésre, mely megfelel a szabályzat 2.4. és 3.3. fejezetében foglaltaknak.

4.7. Díjak kiadásának feltételei címversenyeken

4.7.1. Agarak száma hat vagy több

Amennyiben fajtánként és nemenként több mint hat agár indul címversenyen, nemenként adható ki a győztes cím. Amennyiben fajtán belül nemenként az induló agarak száma hatnál kevesebb, vegyesen kell versenyezniük és csak egy győztes cím adható ki.

4.7.2. Agarak száma hatnál kevesebb

Ha egy fajta esetében mindkét nem figyelembevételével összesen kevesebb, mint hat agár indul, győztes címet elnyerni nem lehet. Ebben az esetben azonban az AVB ellenőr és a zsűri közösen dönthet a cím kiadásáról, ha a körülmények ezt indokolttá teszik. A meghirdetett díjakat minden esetben ki kell adni.

4.7.3. Agarak száma négynél kevesebb

Ha egy fajtán belül négynél kevesebb agár indul, az adott fajtában nincs verseny MEOE címversenyen.

4.8. Pontszerző versenyek távjai

4.8.1. Távok a versenypályán

MEOE pontszerző versenyeken a következő távokat kell alkalmazni:

1. Whippetek és kis olasz agarak: 350 – 365 méter
2. Minden más fajta: 475 – 480 méter

Kis eltérés a versenytáv hosszában még elfogadható.

4.8.2. Távok coursingen

MEOE pontszerző versenyeken a következő távokat kell alkalmazni:

1. Whippetek és kis olasz agarak: 400 – 700 méter
2. Minden más fajta: 500 – 1000 méter

Kis eltérés a versenytáv hosszában még elfogadható.

4.9. Díjak

4.9.1. Bajnoki takarók

Címverseny győzteseinek bajnoki takaró kerül kiadásra. Ezeket a címeket az agár viselheti.

4.9.2. Döntősök

Minden döntősnek tiszteletdíj jár.

4.10. Nevezési díj

A nevezési díj összegét a MEOE/AVB határozza meg. Ugyanazon tulajdonosnak egyazon versenyre a negyedik és a további agarai után a nevezési díj felét kell fizetnie.

4.11. Lebonyolítás

A biztonságos verseny lebonyolítása érdekében a szervező felelőssége a tartalék verseny- vagy coursingfelszerelést biztosítani.

4.11.1. Szükségtelen futamok

Az állatvédelmi követelmények érvényesítése érdekében törekedni kell a szükségtelen futamok elkerülésére.

4.11.2. Időmérő rendszer a versenyen

Időmérésnél a „videós” rendszert kell alkalmazni. E rendszer minden agár idejét kell, hogy mutassa a célvonalon való áthaladás pillanatában. Az időmérő készüléket a szervező telepíti. A berendezés kiegészítése céljából, a célvonalnál bíró is lehet jelen.

5. CACL szabályok

5.1. Érintett fajták

A szabályozás csak az agarakat (FCI X. fajtacsoport) érinti, és csak az MEOE védnöksége alatt lebonyolított verseny és coursing rendezvényekre érvényes.

5.2. Érintett rendezvények

A szabályozás csak azokat a verseny- és coursing- rendezvényeket érinti, ahol CACL cím adható ki, és amelyeket a klubok az MEOE/AVB jóváhagyásával hirdetnek meg.

5.3. Legalacsonyabb pontszám coursingen

CACL cím csak akkor adható ki az agárnak, ha a maximálisan adható összpontszám legalább kétharmadát elérte.

5.4. Champion cím feltételei

A „Magyar Verseny Champion” címet az alábbi feltételekkel ítéli oda az MEOE:

1. Bármely agárnak, amely betöltötte a legalább 15 hónapos kort, legalább 4 igazolt CACL címet kell elérnie, legalább két pályán, a MEOE által támogatott hazai versenyen vagy coursingen.
2. A legalább 15 hónapos agárnak két, legalább „nagyon jó” minősítést kell elérnie (növendék, nyílt, munka, champion osztályban) az FCI/MEOE keretei között rendezett kiállításon – melyből az egyiknek klub- vagy speciálkiállításnak kell lennie – két különböző bírótól, a nevezések számától függetlenül. 

5.5. „Reserve” cím

A Reserve CACL (R-CACL) cím akkor jogosít a “Magyar Verseny Champion” címre, ha a CACL címet elnyert agár már verseny champion, vagy nem jogosult a CACL címre az 5.7. pont alapján.

5.6. Induló agarak száma

1. Ha legalább hat agár indul fajtánként és nemenként, a CACL címet külön ki lehet adni kanoknak és szukáknak.
2. Ha kevesebb, mint hat agár indul nemenként, akkor a kanok és szukák együtt versenyeznek és csak egy CACL cím adható ki.
3. Ha kevesebb, mint hat agár indul bármelyik fajtából, a CACL cím nem adható ki.

5.7. Ismeretlen származás

Azon agarak részére, melyek regiszter törzskönyvvel rendelkeznek, a bírók által kiadott CACL cím nem igazolható vissza, hanem a R- CACL címet kapott agárra száll.

5.8. Reserve CACIL cím feltételei

CACL vagy R-CACL címre javasolni a törzskönyv hiányosságainak és egyéb alaki feltételek vizsgálata nélkül lehet. A bírók a R- CACL címre javasolhatják a CACL- ra javasolt agár mögött a legjobb helyen végzett agarat. Ez csak akkor megengedett, ha az agár megfelel az 5.7. pontban írt követelménynek.

5.9. CACL átruházása

Amennyiben a CACL cím várományosa már magyar verseny champion, illetve alkalmatlan a díjazásra (pl. hiányos törzskönyv), a cím a R- CACIL cím várományosa lesz, amennyiben a feltételeknek megfelel.

5.10. CACL javaslatok

A CACL javaslatokat az illetékes klubok nyújtják be az MEOE felé.
A CACL cím megszerzéséhez a versenyre nevezéskor az agárnak már rendelkeznie kell egy kiállításon növendék, nyílt, munka vagy champion osztályban elért „nagyon jó” minősítéssel.

5.11. MEOE határozat

Az MEOE a cím kiadása előtt meggyőződik, hogy a várományos minden tekintetben megfelel ezen szabályzatban foglalt követelményeknek. Ez esetben a bírók javaslata bizonyítottnak tekintendő. Ha nem, a cím nem kerülhet kiadásra.

5.12. A cím véglegesítése

A „Magyar Verseny Champion” címet az MEOE véglegesíti.

6. A munka osztályba nevezés szabályai a MEOE CAC kiállításokon

Az agár munka osztályba nevezéséhez mellékelni kell egy igazolást, melyet az AVB állít ki, ami igazolja, hogy az agár teljesítette az alábbi követelményeket:

1. Rendelkezik érvényes verseny, vagy coursing liszensszel
2. Nemzetközi CACIL versenyen vagy coursingen vett részt, legalább 4 alkalommal több, mint 1 éves és 1 napos periódusban.
3. A 2. pontban leírtak alapján két alkalommal a mezőny első felében végzett az agár, illetve coursing esetében az ezen szabályzat 3.8. pontja szerint a maximum pontszám legalább 2/3-át elérte.
4. A 2. és 3. pont kivételével a „Magyar Verseny Champion” cím birtokában.

7. Az FCI címversenyekre történő nevezés

FCI címversenyekre az agarakat az AVB nevezi.
Öt agár kiválasztása a nevezési határidőt megelőző pontszerző versenyek alapján, a sorrendben elöl álló, az FCI bajnokságon részt venni szándékozó agarakból történik.
Hatodik agár nevezéséről az AVB dönt.
A nevezési szándékot az agár tulajdonosa írásban és a nevezési díj befizetésével kell jelezni az AVB által meghatározott határidőig.